Egy szeretni valóan galád történet

A Belga Játékok egyik legfontosabb gondolata, hogy semmi sem az, aminek elsőre látszik. A jelentéktelennek tűnő tárgyakról kiderülhet, hogy fontos üzenetet rejtenek, a csendes és visszahúzódó csapattagokra pedig mégis érdemes lehet odafigyelni, mert lehet, hogy éppen ők veszik észre a rejtett tartalmakat.

A televíziós sorozatból és mozifilmekből is jól ismert Adamsék története, akik eredetileg képregényhősök voltak, ugyancsak arra jó példa, hogy nem mindig rossz, ami eltér a megszokottól. A család tagjai fertelmesen romlottnak, cinikusnak, elvetemültnek tűnnek, és bizonyos értelemben azok is. A legtöbbször azonban kiderül: valójában sokkal jobb emberek, mint azok, akik a környezetükben velük ellentétben „normálisnak” tartják magukat.

Fekete humoruk, sajátosan felszabadító, varázslatos világuk ihlette a családegyesítő játékot, amely során az Adams Family egy eltűnt tagját keresik meg a játékosok.

A csapatépítő játék egyik fontos jellemzője, hogy az arra hajlamosokat nemcsak a nyomozás kellemes izgalmával, hanem valódi borzongással tölti el, ami adott esetben libabőr formájában jelenik meg. A furcsa, ijesztő szereplők ugyanis nemcsak „papíron” elevenednek meg, a sötét titkok felfedezéséhez némi bátorság is kell, és egy meglehetősen drámai hatású szellemidézésre is sor kerül.

Utóbbi részemre is mindig jelentős izgalmakat tartogat. Kulcsfontosságú ugyanis, hogy kivétel nélkül minden résztvevőt sikerüljön bevonni a játékba, különben nem biztos, hogy minden úgy sikerül, ahogyan elterveztem…

A csapatépítő játékhoz kapcsolódó legkedvesebb személyes elményeim, amikor valódi családok ülnek egy asztalhoz játszani – valódi és emiatt feszültségekkel terhes, olykor ingatag kapcsolatokkal, adott esetben kissé durcásan, sértődötten, unottan. Vannak pillanatok, amikor leolvasni az arcokról, az aktuális  helyzet tényleg úgy szörnyű, ahogy van, de a játék végre kisimulnak az arcvonások, őszintébbé válnak a mosolyok, hiszen közös volt az élmény és közös a siker, amihez mindenki a maga módján járult hozzá. És ez így olykor tényleg családegyesítésnek tűnik.

Czifrik Katalin

0 válaszok

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.